A Tortasuttogó
A sütés iránti felfokozott igényem és vágyam egy időre tehető a gyermekem érkezésével. Mikor még csak vártuk és hajnalonta menetrend szerint ébresztett a luxus lakosztályban lebegő ded, a konyhában leltem “menedéket”, míg a normális emberek is felkelnek az első kávéjukhoz.
Ilyenkor felkapcsoltam a fényfüzéreket, izzítottam a sütőt és barátságos hangulatfények mellett gyúrtam a keksz tésztákat. Ők lettek az Insomnia Cookie’s széria első tagjai. Hozzájuk csapódott még néhány tucat üveg almavaj és fűszeres, sütőtökös lekvár.
Aztán kellett 2 év, hogy ismét a forró sütő közelébe akarjak keveredni, de akkor elemi erővel jelentkezett bennem az igény, miszerint tortákat akarok készíteni. Nem, nem szeretnék, AKAROK!
Egy intenzíven szemüveges és szakállas pszichológia professzor elképzelhető, hogy ennek olvastán a “ventillálás” kifejezést jegyezné fel a kis füzetébe.

Rengeteg online tartalmat megnéztem, “how to make”, “tutorial” lettek a kedvenc kereső-szavaim a google-ban. Kedvenc időrablóim között pedig előkelő helyet szereztek az Instagram és Pinterest nevű webes felületek.
Aztán addig, addig néztem ezeket a videókat, mígnem úgy éreztem, hogy felkészültem az első bevetésre, édesanyám névnapi tortájára. És meglepően jól sikerült. Mondhatni zökkenőmentesen.
Ezen felbátorodva a saját születésnapi tortámat is magam alkottam meg. 3 éjszakán át gyártottam hozzá a különféle méretű fondant virágokat. A mindenem is festékporos volt a végére.
És itt indult el a lavina bennem. Még, még, még akartam tortákat készíteni és szerencsére kedves barátaim önként jelentkeztek kísérleti alanynak.
A cukrászkodásban és legfőképp a Tortászkodásban azt élvezem igazán, hogy a variációk száma végtelen. Kizárólag a fantázia és a technikai tudás szab határt.


Mivel mindig is érdekeltek a kézműves technikák, az évek során számtalan kísérletbe fogtam bele a bútorfestésen keresztül a stencilezésen át a transzferálásig mindenfélébe.
És ezek a technikák gyakran egészen jól átültethetőek a torták dekorálásához, ellenben sosincs olyan érzésem, hogy nincs hova tovább fejlődni. Ez a végtelen kreativitás terepe.
Miért Tortasuttogó?
A Suttogó című Robert Redford film után szabadon született ez a kifejezés. Mindig van egy elképzelés a fejemben, hogy milyen tortát szeretnék készíteni, de ez nem feltétlenül valósul meg maradéktalanul, illetve van, hogy még úgy érzem, hogy kell még oda VALAMI. És addig “simogatom” (elegyengetem a krémet), nézegetem, forgatom, míg ki nem alakul a végleges megjelenés.
2019-ben végül beiratkoztam egy okj-s cukrász képzésre, hogy az alapokon túl a szükséges papírokat is megszerezzem ahhoz, hogy az álmomat valósággá tudjam változtatni.
Galla-Korodiny Vanda